A lapon (díszítőelemekben, rejtett utalásokban) megjelenő művelődéstörténeti érdekességekről

 

Irodalomjegyzékkel és pontos forrásokkal, képjegyzékkel (tudatos önkorlátozásból nem ajánlunk 3 könyvnél többet egyetlen témában sem ezen oldalakon, s elsősorban csak az Udvari Könyvtárunkból kölcsönözhetőeket - amennyiben további irodalom érdekli, kérjük keressen meg minket bátran e-mailben, telefonon)

 

- Az A.U.L.E. kiadványok ajánló oldalán -

I. A Képes Krónika scriptora

 

Ezt a képet ismétlődő motívumként a könyvajánló oldal felső és oldalsó keretében láthatod! A felhasznált kódexkép a XIV. században összeállított Képes Krónikából való. A szöveg szerint  annak scriptorát (szerzőjét) ábrázolja, Kálti Márkot. (Scriptor: latinul "írnok, író személy, másolódeák.) A kódex a kezdő szavai szerint 1358-ban készült (ill. akkor kezdték el írni). Ismert nevei a krónikának: Kálti Márk Képes Krónikája, Krónika a magyarok tetteiről vagy másképpen a Bécsi Képes krónika  A kódex szövege korábbi krónikák szövegének gondosan szerkesztett, kritikus feldolgozása. Első 24 fejezete a bibliai kezdetektől a hun történetet, a 25-209. fejezet a magyar történelmet beszéli el 1330 novemberéig. A mű másik felbecsülhetetlen értéke a korabeli Európa legmagasabb színvonalán álló rendkívül gazdag képanyaga, melynek művészettörténeti elemzése még ma is tudományos viták tárgya. A kódex az Anjou-kori Magyarország udvari-lovagi kultúrájának legjelentősebb történeti és könyvfestészeti emléke. A Krónika a magyarok történetét a hunok pannóniai megjelenésétől kezdve dolgozza fel. A történet az 1333-as havasalföldi hadjárattal megszakad. A szövegírója, akit a szakirodalom Kálti Márkkal azonosít, az előszó szerint 1358-ban fogott hozzá munkájához. A szöveget 39 kép, 4 jelenetes medalion, 98 figurális-jelenetes és 5 ornamentális iniciálé kíséri. Az ábrázolások a magyarok történetének sokszor a szövegtől eltérő változatát adják elő. A képek több síkon dolgozzák föl az eseményeket, így felvázolják az Árpád-ház és az Anjouk történetét és családfáját, továbbá végigkísérik a szent korona útját. A kompozíciók kialakításakor a festő korábbi krónikák illusztrációiból és vallási tematikájú képekből merített. A miniatúrák stílusa a közép-európai királyi udvarok könyvfestészeti stílusába illeszkedik. A kötet Nagy Lajos számára készült.

Baranyai Decsi János úgy tudta, hogy az I. Lajos-kori szerkesztőt Márknak hívták, így az Kálti Márk lehetett. 1336-37-ben a királyné papja, a fehérvári kanonokságig (1358) vitte.

Kálti Márk (14. sz.): krónikás. Veszprém vm.-ben birtokos kisnemesi család sarja. 1336–37-ben udvari pap, királynéi káplán, 1342-től 1352-ig a Buda külvárosi Szt. Péter-templom plébánosa, 1352-ben a kir. kápolna őre, fehérvári és veszprémi kanonok, 1353–54-ben kői prépost, 1358-ban fehérvári őrkanonok. Jakubovich Emil kutatásai alapján őt tekintették az 1358-ban készült krónika szerzőjének, amely a Bécsi Képes Krónikának nevezett, gazdagon illusztrált kódexben maradt ránk. Újabban ~ szerzőségét kétségbe vonták. – M. Marci Chronica de gestis Hungarorum ab origine gentis ad annum 1330. Kiadásai: Toldy Ferenc: Marci Chronica (Pest, 1867, fordítással); Szentpétery Imre: Scriptores rerum Hung. tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum (latin bevezetéssel, I–II. Bp., 1937–38); Kardos Tibor: K. M. Képes Krónikája (Bp., 1938); Geréb László fordítása, Kardos Tibor bevezető tanulmányával (Bp., 1959); Képes Krónika (Derzsényi Dezső A Képes Krónika és kora c. tanulmányával Bp., 1964). – Irod. Jakubovich Emil: Adalékok okleveleink és krónikáink íróihoz (Magy. Nyelv, 1925); Karsai Géza: Névtelenség, névrejtés és szerzőnév a középkori krónikákban (Századok, 1963).

Veszprém vármegyei birtokos kisnemesi család sarja volt. Ferences-rendi szerzetes. 1336-1337-ben udvari pap, királynéi káplán, 1342-1352 között a Buda külvárosi Szent Péter-templom plébánosa, 1352-ben a királyi kápolna őre, fehérvári és veszprémi kanonok, 1353-1354-ben kői prépost, 1358-ban fehérvári őrkanonok volt. A XIV. század közepéig a királyi udvarban dolgozott, kutatta és lejegyezte a történeti feljegyzéseket. Ebből szerkesztette meg saját, magyar nyelvű, terjedelmes krónikáját 1370 körül. A hunok történetétől a honfoglalás befejezéséig, ill. 1330-ig. E krónika másolata az a díszes, festett képekkel ékesített kódex, amelyet 1933-ig Bécsben őriztek, az udvari könyvtárban, és így "Bécsi Képes Krónika" címmel vált ismertté.
 

A Képes Krónika (Chronicon Pictum) latin nyelvű krónika, illetve az azt tartalmazó kódex. Törzsanyaga 75 (kis)fólió pergamen (kb. 300×210 mm), mely elé egy, a végére harmincegy papírlapot kötöttek. Kötése 16. századi papírtáblás fehér bőr, vaknyomásos díszítéssel. Az első pergamenlap üres, a második a címlap. A szöveg a 74. fólión megszakad. Beosztása kéthasábos, teljes szövegtükör esetén 33 soros.


Tartalma a Chronica Hungarorum című mű, amely I. Károly koráig követi a magyar történelem eseményeit. Nagy Lajos uralkodása alatt, 1360 körül készült. Szerzője feltehetően Kálti Márk.


147 miniatúra díszíti: tíz nagyobb kép az írástükör, huszonkilenc a hasáb szélességében, négy kisebb a lap alján, kerek medalionformában, 99 iniciáléba foglalva és 5 iniciálé kép nélkül. Ezenkívül 82 lapon található lapszéldísz. A fejezetcímek és kezdősorok rubrummal vannak kiemelve. Illuminátora feltehetően Hertul fia, Miklós volt.


Közel háromszáz évig a bécsi udvari (később osztrák nemzeti) könyvtárban őrizték. Innen régebbi neve, a Bécsi Képes Krónika. Az 1932-es velencei kultúregyezmény alapján, csere révén került vissza Magyarországra, az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonába. A középkori történelem, művészet- és kultúrtörténet páratlan értékű forrása.


„Az Úr 1358. esztendejében, áldozócsütörtök nyolcadába eső kedden (május 15.) kezdtem ezt a krónikát a magyarok régi és legújabb cselekedeteiről, származásáról és …” – e szavakkal kezdődik a mű. Szövegét öt középkori kódex őrizte meg, ám egyik sem jut el az 1350-es évekig. A Béldi-kódex Zách Feliciánnak a királyi család elleni merényleténél (1330 tavasza) mondat közben megszakad. A Képes Krónika, a Teleki- és a Csepreghy-kódex a havaselvei hadjárat (1330 ősze) leírásánál a sor és mondat közepén szintén megszakad. A Thuróczy-kódex szövege nagyon szűkszavúan eljut 1342-ig, és I. Lajos koronázása után ér véget.


Maga a Képes Krónika nyilván reprezentációs céllal készült, de befejezetlen maradt. Nem csak a szöveg, hanem az illusztráció is: többször kifestetlen maradt a képeknek kihagyott hely. Némelyek feltételezték, hogy Nagy Lajos Katalin nevű lányának és Valois Károly dauphin (francia trónörökös) eljegyzésére szánták ajándéknak. Ennek ellentmond, hogy a címlapon nem látható a lengyel címer, pedig Lajos 1370-től lengyel király is volt, és Katalin is ebben az évben született. Ugyanakkor a Teleki-kódex bejegyzése szerint a krónikát 1462-ben másolták egy pompás kódexből, amelyet a francia király ajándékozott Brankovics György szerb despotának (egyben magyar mágnásnak). Vannak, akik valószínűsítik, hogy ez nem azonos az ismert Képes Krónikával, hanem egy másik illusztrált példány volt, mely elveszett.


A műnek a XV. század második felében mégis Magyarországon kellett lennie. Ezt bizonyítja Vitéz János (kb. 1408–1472) humanista tudós, bíboros, esztergomi érsek több saját kezű bejegyzése. De ebből másolták 1479 után a Dubnici Krónika első hét fejezetét is. További XV. és XVI. századi jegyzetek is vannak benne magyar és latin nyelven, sőt három helyen török írással magyar nyelven. A bécsi Udvari Könyvtár katalógusában a XVII. század első harmadában szerepel először.
 

Mind történeti, mind művészeti szempontból legbecsesebb ciméliumunk.

Műve: Krónika a magyarok tetteiről. (Kiad.: KATONA Tamás. Társszerző. Hasonmás kiad.) Bp. 1987.
 

Irodalom: JAKUBOVICH Emil: Adalékok legrégibb nyelvemlékes okleveleink és krónikáink íróinak személyéhez. = M. Nyelv, 1924. 7–8. sz., 1925. 1–4. sz. – KARSAI Géza: Névtelenség, névrejtés és szerzőnév a középkori krónikákban. = Századok, 1963. 3. sz.

JELENLEGI ŐRZÉSI HELY

HASONMÁS KIADÁSOK (s botrány hogy mit nem...)

AULE könyvtárból kölcsönözjező

Kép forrása OSZK...

ROKON kódexek (avagy a másik kettő színes az Anjou Legendárium és a Nekcsei Biblia)

 

Ajánlott irodalom :

- Holler László: Néhány új megfigyelés a Képes Krónika kódexében (Magyar Könyvszemle - 121. évf. (2005) 3.sz.). A remek bibliográfiai összefoglalása okán a további elmélyüléshez megfelelő kiindulópont. (Elérhető: http://epa.oszk.hu/00000/00021/00046/index.htm)

- Képes Krónika. Hasonmás kiadás. I-II. kötet. Budapest: Magyar Helikon, 1964. (1. kötet: Képes Krónika. 146p.; 2. kötet: Dercsényi Dezső: A Képes Krónika és kora. Csapodiné Gárdonyi Klára: A Képes Krónika miniatúrái. A Krónika latin szövege. Sajtó alá rendezte Mezey László. A Krónika magyar szövege. Fordította Geréb László. 201 p.) - Figyelem! A legújabb Szántai Lajos-Papp János féle kiadás (és a benne szereplő zavaros asztrológiai-ősmagyar-hun-kitalált középkor, stb. paratudományos magyarázatok) megtévesztő információkat tartalmazhat, amennyiben nincs összevetési alapja az embernek, így nem ajánlott, legfeljebb a hasonmás részét használni! Ellenben mindenkinek ajánlott a miniatúrák letöltése és gépre mentése kisebb vagy nagyobb felbontásban a következő helyről: http://konyv-e.hu/pdf/Chronica.pdf (kisebb felbontás); http://konyv-e.hu/pdf/Chronica_Picta.pdf (szuper felbontás!) Vagyis 2:1 az OSzK javára - minden korábbi kritikám visszavontam!
- Középkori kódexek - oktatási segédlet (online kiadja a Közép-Európai Egyetem Medievisztika Tanszéke): http://web.ceu.hu/medstud/manual/MMMhu/ (ill. letölthető csomagolva is:   http://web.ceu.hu/medstud/manual/MMMhu/mmmhu.zip )

 

Képek jegyzéke (lefelé haladva):

1. Kép: A Képes Krónika scriptora, feltehetően Kálti Márk. Forrás:

 

Összeállította: Pávay Tibor

II. Címeres Anjou Pajzs

 

A

a

a

a

Ajánlott irodalom :

- heraldikai művek...

- és az Anjou ház nyomában... (kötelező olvasmány)
-

 

Képek jegyzéke (lefelé haladva):

?. Kép:

 

Összeállította: Pávay Tibor